2014. május 28., szerda

5.fejezet


"Brooke,kedvesem ébredj." lágy hangon énekelt a fülembe,felnyögtem.
"Ne akard hogy megbüntesselek,gyerünk ébresztő cica." mondta Justin,ajkai szinte súrolták fülemet.
Kinyitottam szemeim és egy tetovált nyakkal találkozott tekintetem. Eltoltam a mellkasát,nem akartam hogy hozzám érjen,főleg ne a nap elején.
"Próbáltalak felébreszteni,nézd az órát." mondta Justin figyelmen kívül hagyva azt amit tettem."már 1:30 van"
"Megyünk valahova?" kérdeztem,közben a szemem dörzsölgettem.
"Nem,de én elmegyek, 2 órakor." mondta,hajamat simogatta.
"Ok..?" nem értettem miért mondja ilyen részletesen.
"Tehát te itt maradsz,5-re vissza jövök." mondta nekem.
"Oké,szia." mondtam,örülök hogy elmegy.
"Ne próbálj menekülni cica,itt lesznek a kutyáim,és a riasztó rendszer is be van kapcsolva."megcsókolta homlokom,mielőtt megszorított.
"Most gyere le csinálok neked egy kis reggelit." mohón bólintottam,megragadta a kezem,felemelt az ágyról.
"Mit szeretnél hercegnő?" kérdezte,és a pult mögé lépett így a kályha előtt állt.
"Szabadságot." feleltem és összehúzott szemekkel pillantottam rá. 
"Hmmm sajnálom ilyet nem tudok adni." mosolygott,elővett néhány összetevőt a kamrából és a hűtőszekrényből.
"Palacsinta jó lesz,ugye bébi?" 
Vállat vontam,nem igazán érdekelt.De valójában volt egy erős anya,lánya kötelék a palacsintával kapcsolatban.
"Rendben,segítenél?"
Az orrom alatt morogtam:"Nem."
"Ezt rosszul teszed." motyogta,felnézett a szemembe "Mert kitudja mit fogok tenni ezekbe.Talán még egy kis drogot,vagy még jobbat valami gyógyszert amitől majd szeretsz engem." 
"Jó,jó segítek!" kiáltottam felállva a székről.
"Hiszékeny." suttogta,emlékeztetve hogy ugyanezt mondtam neki.
Elővettem a tojást és a tejet,keverni kezdtem a nedves hozzávalókat.Justin átölelte derekam,fejét vállamon pihentette,oldalra fordult és ajkai fülemben landoltak.
"Azok az összetevők épp olyan nedvesek,mint amilyen te leszel tőlem." morgott,fülcimpámat fogai közé vette és nyelvével körkörös mozdulatokat írt.
"S-stop." dadogtam erőtlenül,Justin figyelmen kívül hagyott engem,és nyakamat kezdte támadni.
Végül abbahagyta,de előre hajolt és egy csókot lehelt ajkamra.Megdöbbentem,megpróbáltam eltolni magamtól,de szorosan fogta csípőmet.Nem csókoltam vissza és kezdett mérges lenni.
"Csókolj meg." suttogta,és erősebben csókolt.
Én habozva megcsókoltam,elvette kezeit csípőmről,és bezárta őket nyaka mögött.Elhúzódott és homlokát enyémen pihentette,mosolygott,egy igazi őszinte mosoly volt.
"Csókolj meg újra." követelte újra és csípőjét szorosan az enyémhez nyomta.
"N-nem megy." 
"Nem." megragadta a hátsó combom.
"Most ugorj."
Nem ugrottam rögtön,így ujjait mélyebben bőrömbe véste és húzott hogy kulcsoljam össze lábaim dereka körül.
"Csókolj meg." mondta és megbökött orrával.
Közelebb hajoltam és lágyan megnyomtam ajkát,amitől elmosolyodott.Végül elhúzódtam és mentem vissza palacsintát csinálni.Összeöntöttük a száraz és nedves hozzávalókat és a serpenyőben egyenként megsütöttük.
"Tudom hogy szereted a palacsintát cica,ne is próbálj becsapni." mondta Justin,amitől megijedtem hogy ki ő.
Honnan tudná ő ezt?
"H-honnan tudod?"
"Mindent tudok rólad kislány."
Nagyot nyeltem.Justin mindent tud rólam.Megcsináltam a palacsintákat és levettem e forró serpenyőről és egy nagy tányérra raktam őket.
"Jó étvágyat." mosolygott Justin,kivett egy palacsintát.
Undorral néztem rá.
Milyen idióta eszik palacsintát szirup nélkül?
"Nem kérsz szirupot?" kérdeztem és arca felé nyújtottam.
"Ez szar,csak gyerekek esznek ilyet." felhorkantott,vett egy másik palacsintát és beleharapott.
"De hát...gyerek vagy." 
Justin hirtelen eldobta a villát és a kést a tényárjára.Keze ökölbe szorult,szeme nem találkozott enyémmel.
"Nem,nem vagyok az." mondta idegesen,mielőtt vissza vette volna az evőeszközöket és tovább folytatta volna az evést.
"Én még mindig szeretem azokat a dolgokat amiket gyerekként csináltam.Csak azért mert 18 éves vagyok,nem jelenti azt, hogy ez már nem nekem való,vagy hogy nem szeretnék eljutni a Disney Landbe.Hagyd hogy a gyerek ami benned van ki jöjjön." Úgy éreztem el kell mondanom ezt neki,hogy talán ha megfogadja és előcsalogatja a gyereket önmagából akkor több móka lesz benne,és nem lesz olyan feszült.
"Szeretnél eljutni Disney Landbe?" kérdezte,végre találkozott tekintetünk.
"Azt hiszem,jó utazás lehet." vállat vontam,és öntöttem a rengeteg szirupot a palacsintámra.
"Adj nekem is." mondta,mutatva a szirupra.
"Nem,még nincs elég az enyémen." érveltem és fogtam az üveget a kezemben.
"Add ide." elmosolyodott,elérte végre.
"Nem!" mosolyogtam vissza rá,kinyitottam a kupakot hogy öntsek még rá.Kikapta a kezemből és az egészet a sajátjára öntötte,mielőtt hatalmasat harapott volna.
"Mennyivel jobb így?" 
"Ezerszer jobb." motyogott a falat étellel a szájában.
Lepillantott a telefonjára,aztán felállt és a tányért a mosogatóba helyezte.
"Oké,én most elmegyek ,kezd el tervezgetni hogy mit szeretnél csinálni Disney Landben." mondta nekem Justin,felhúztam a szemöldököm.
"Mi csinálsz valójában?" kérdeztem.
Bólintott és vigyorgott "akarsz menni ugye?"
"Jó lenne."
"Oké,jó munkát." elmosolyodott és odasétált hozzám,megcsókolt "hamarosan visszajövök."
Odament az ajtóhoz,felragasztott néhány számot,mielőtt kilépett.
"Justin várj!"
Megfordult és bólintott a fejével hogy folytassam.
"Hogy hívják a kutyákat?" 
Elmosolyodott,fütyült egyet és oda szaladt 4 kutya.
"Az első." rámutatott a legnagyobb német Shepardra "ő Delgato."
"A rottweiler Lánc,és a másik Gyilkos.Végül a kis német Tank." mondta,megveregette a fejüket.
"Szerintem a Delgato a legjobb,ez nem olyan..." kereste a megfelelő szót.
"Nehéz?" javasoltam,lehajolt Delgatohoz és megvakarta a fülét.
"Igen,ez a jó szó." 
"Nem én választottam a nevét,ő eltévedt.Rajta volt a címe és a neve is ,de nem akartam vissza adni hiszem nem vigyáztak rá." mondta,újra közelebb jött hozzám és megcsókolta a fejem búbját.
"Légy jó." mondta,mielőtt kisétált az ajtón.

4 megjegyzés: