Justin szemszöge
Megragadtam a kormányt,halvány,sápadt fehér ujjaimmal erőteljesen fogtam.Utál engem,hiszen akárhányszor egy pici esélye van rá midig megszökik? Néztem a részegen alvó lányt az anyós ülésen,gyönyörű volt.Tudom,hogy csak azért kérdezte hogy tényleg szeretem-e,mert részeg volt.Soha nem ösztönözne ilyenre ha józan volna.Mert fél tőlem.Izgalom lüktetett az ereimben ,bár tudtam hogy a mellettem ülő ember fél tőlem.A démonok a testemben arra vártak hogy kitörhessenek,hogy felébresszem és kiabáljak vele,aztán ő megint menekülni akarjon.Megpróbáltam megszelídíteni őket és arra gondoltam,hogy milyen szép és tökéletes lány.Abban a pillanatban amikor együttérzést mutatott,egy meghitt pillanaton osztoztunk.Ez biztosan a kedvencem volt.Attól hogy megérintett egyre nehezebbnek éreztem magam,csak arra a pillanatra gondoltam,amikor gyönyörű ujjai végig futottak testemen.Mozgolódtam az ülésen,a nadrágom hirtelen vált elviselhetetlenül szűkké.Leparkoltunk a ház előtt,kiléptem a kocsiból,átmentem Brooke oldalára és menyasszonyi stílusban vettem ki őt a kocsiból.Szőke haja omlott karjaira,kicsit változtatott helyzetén,kezével pólómba kapaszkodott.Berúgtam az ajtót,nem volt időm hogy fel vigyem,kicsit mérges voltam.A kanapéra helyeztem és nem a szobámba,mert így tudtam figyelni rá.Tudtam,büntetést kell terveznem,hiszen tudja hogy ez az akció elfogadhatatlan.Biztos vagyok benne hogy élvezni fogja,dörzsöltem össze a tenyerem.Mondta hogy az enyém és senki másé,közben meg azzal a hülye fasszal volt a bárban.Vette egy mély lélegzetet,eszembe jutott hogy az a beteg állat nevetett vele,karját dereka köré csavarta.Ha a körülmények mások lettek volna,a szart is kivertem volna belőle.Én vagyok az egyetlen aki a közelében lehet,nem hogy még meg is érintse.ettem egy párnát feje alá és óvatosan lefektettem majd betakartam.A fején látszott hogy nagyon kényelmetlen így,ezért felemeltem,leültem és fejét ölembe hajtottam. Haja elterült háta mögött,így a lábamra omlott,megfogtam a végét és simogatni kezdtem.Megragadtam a tv-t és bekapcsoltam,elkezdtem nézni valami szaros valóság showt,amiben 2 homoszexuális férfi próbál készíteni egy lány stílusú ruhát.Ez rohadt szar.Sóhajtottam és megnyomtam a tovább gombot,a hírekre kapcsoltam,nem akartam nézni,de ez legalább nem egy nagy szar volt.
"A polgárok még mindig nem találják a New York-i Brooke Santillit.Híreink szerint egy csapat rendőr próbálja megtalálni őt,azon gondolkodunk hogy valami köze lehet hozzá a West Side városi bandának.Reméljük hogy mindenki rajta tartja a szemét hátha látnak valamit.Jöhet Phil." mondta a riporter,eltűnt és egy kép bukkant fel Brookeról.Gúnyolódni kezdtem "az nem lehet hogy ezek a rohadt zsaruk megtaláljanak minket" lágyan megsimítottam arcát tenyeremmel.Felnyögött,kicsit arrébb gurult,arcát felém fordította.A lány ajkai szétnyíltak,kezét gyomromon pihentette.Én boldogan felsóhajtottam,ezeket a pillanatokat imádtam.Bár ő még aludt,így nem látta a képet,kuncogtam egy kicsit,hiszen ő soha nem megy már haza,ő is ugyan úgy szeret engem ahogyan én őt.Pihentettem a kezem a lány derekán,továbbra is hallgattam a híreket,enyhén nevetve azon hogy milyen tudatlanok ezek az emberek "még hogy a nyugati bandák."
"Mint már tudjuk Blake Worsely,Daniel Ferona és Dave Heart is részei ennek a bandának.A leghíresebb körözött bűnöző köztük viszont Justin Bieber,úgy véljük,hogy Brooke velük van." mondta a riporter,kezét csípőjén pihentette így bámult egyenesen a kamerába.
"Kár hogy nem tudják hol vagyunk." ráztam a fejem a tv felé fordulva. A lábam mozgattam,vettem egy mély levegőt remélve hogy Brooke nem ébredt fel.Elővettem a telefonom és láttam hogy kaptam egy üzenetet Blaketől.
"Haver.Láttad a híreket?Mindannyian a lányt keresik.Mit csináljunk ember?"
Forgattam a szemem majd gyorsan elkezdtem vissza írni.
"Blake nyugi.Mi semmit sem fogunk tudni róla,ha rájönnek hogy itt vagyunk."
Brooke mozgolódni kezdett,gyorsan felpattant a lábamról és megfordult,édesdeden aludt tovább.
"Rendben.Győződj meg róla hogy a lány mindig a közeledben legyen.Mit mondunk majd nekik?Találkoztam ezzel a lánnyal egy bárban...megvan a neve,meg minden.Rájöttem hogy hol tanult,te meg majd elviszed hétvégén."
Mosolyogtam,Blake végre azt csinálja amit mondtam.Kell hogy velem legyen egy különleges lány,miután a másik meghalt.Ez egy borzasztó emlék mindannyiunk számára.Nagyon jó ember volt és tudom,hogy Blake szerette őt.
"Ez nem egy fiú!Nehéz vele időnként,de egy nagyszerű lány.A lánynak meg kell felelnie ha a banda kérdéseket tenne fel.Sokkal jobban érzem magam vele,mint egyedül." elégedettem küldtem el,büszke voltam az ötletemre.Ha Brooke velem marad,akkor kevesebb az esélye annak hogy elmegyek innen.Ő nem hagyhat itt engem.Ha-ha elhagy,én meghalok.
Brooke szemszöge
Összeszorítottam a szemem,lüktetett a fejem.Ezéért nem szoktam inni.Tovább tartottam a fejem a párnán,de hamar rájöttem hogy nem is párnán fekszem.Szememet lassan kinyitottam,Justin egyenesen rám mosolygott.
"Jót aludtál cica?" kérdezte,ujjaival hajamat simogatta.A gesztusa pihentető volt,és jól esett az érintése.
"Van fájdalom csillapítód?" nyögtem,a homlokomat dörzsöltem.Justin kezeit államra csúsztatta és masszírozni kezdett. "Mindjárt hozok,oké?"
"Köszönöm." nyöszörögtem,a fájdalom úgy cikázott a fejemben mint egy hullám.Lassan helyezte a fejem a kanapéra,mielőtt eltűnt a konyhában.Miért volt ilyen kedves?Én elfutottam...Hol van a büntetés?Hol van a kiabálás? Hol van a "kié vagy te"? Vissza jött egy pohár vízzel a kezében és egy tablettával a másikban.Fogamzásgátló tabletta volt,a számba helyezte én pedig hálásan nyeltem le.Gyorsan megittam vizet,visszaültem a kanapéra,kezemmel végig futottam arcomon.
"Nem bírod az alkoholt igaz hercegnő?" vigyorgott,a kanapé szélén ült engem pedig lába közé húzot.
"Utálok inni."nyögtem,Justin folytatta a masszázst a vállamon.
"Ugye nem gondolod hogy már mindent elfelejtettem.Még mindig haragszom rád."
"Még mindig dühös vagyok rád." felálltam és karomat összezártam mellkasom előtt.Justin nevetett,egyre jobban elkényelmesedett a kanapén.Átkarolt és közelebb húzott magához,fejem mellkasán pihent.
"Szeretlek." suttogta,megráztam a fejem.
"Nem,nem.Te nem tudod mi a szerelem."
"De én tudom hogy mi a szerelem.Úgy érzem hogy én szeretlek téged.Egy nap te is szeretni fogsz engem,tudom hogy így lesz."Hangja magabiztos volt,nem tudtam semmit sem mondani csak nevettem.
"Nem valószínű."